Szűkítés


Kategóriák


Minden Címke 150


bejegyzések

Az NKE más szemszögből

    •  mg 9600
    •  mg 9595
    •  mg 9604
    •  mg 9614
    •  mg 9633
    •  mg 9636
  • Előző
  • Következő

Az Ostrakon Szakkollégium ezúttal egy személyes témában, közvetlenebb hangvételű előadást tartott október 24-én. Ez alkalommal vendégünk volt Fóris Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem első látássérült hallgatója, aki a „Nemzeti Közszolgálati Egyetem más szemszögből” címmel beszélt az egyetemmel kapcsolatos tapasztalatairól és személyes ambícióiról, illetve élettörténetéről és kalandjairól.

Előadása elején Norbi élete nagy megmérettetéséről, a 2016-os El Caminó zarándokútjáról beszélt. Egy Géza nevű úriember kereste meg a Suhanj! alapítványt, amelynek Norbi is a tagja, hogy egy látássérült emberrel szeretne Caminózni, és ezáltal nyitottabbá válni. Így ketten teljesítették a francia utat, 26 nap alatt, ami Pamplonától Santiago de Composteláig tartott és 770 kilométert ölel fel. Norbi elmondta, hogy az út nem volt mélypontoktól és nehézségektől mentes, de összeségében pozitív élmények érték, mint például, amikor magyar fogadókhoz kerültek. Viccesen hozzátette, hogy még fogyott is hat kilót. Géza fő félelme volt, hogy Norbi nem fogja látni az úton lévő akadályokat, erre Norbi azt válaszolta, hogy „Nem nézni jöttem az utat, hanem végig menni rajta.” Ez valahol az ő élethez való hozzáállását is mutatja, amiben központi szerepet játszik a kihívások legyőzése és a sport.

A másik fő téma, amit érintett és amihez az El Caminó is kapcsolódott, az a sport. Norbi már kisgyerek kora óta űz valamilyen sportágat, így már sokfélét komolyabban is kipróbált: az úszást, korcsolyát, a csörgőlabdát, a tandemkerékpározást, a judót, sőt még a sakkot is. Így érettségi után sikeresen felvételizett a Testnevelési Egyetemre. Elmondta, hogy ezek nehéz évek voltak számára, hiszen nem túl befogadó közegbe került, illetve sokszor feltette magának azt a kérdést, hogy „Miért vagy itt?”, de nem adta fel, így ő lett a Testnevelési Egyetem első látássérült diplomása. Még az akkori vakvezető kutyája (Luna) is kapott diplomát. Itt Norbi hozzátette, hogy neki könnyebb dolga volt, hiszen nem kellett jegyzetelnie. Megtudtuk tőle, hogy két sportágban is komoly ambíciói vannak. Futásban jövőre szeretné lefutni a New York-i maratont, illetve judóban szeretne ott lenni a 2020-as vagy 2024-es paralimpián.

Végül az NKE-vel kapcsolatos tapasztalatairól, élményeiről beszélt. Elmondta, hogy ez neki igazából egy C-terv volt, de egyáltalán nem bánta meg, hogy végül ide került. Pozitív meglepetés volt számára az emberek hozzáállása, hiszen mindenkinél nyitottságot tapasztalt, és úgy érzi, egy befogadó közösségbe került. Célja ezzel a képzéssel, hogy belülről tudjon tenni a parasportért, illetve, hogy személyes tapasztalatok által tudja egyszerűsíteni a közigazgatást a látássérültek számára. Szeretne Erasmus ösztöndíjjal kimenni külföldre nyelvet tanulni, és az NKE-n van is erre lehetősége.

Norbi egy napját kutyája, Gyömbér sétáltatása foglalja keretbe, mind reggel, mind este leviszi, hogy sportoljon ő is egy kicsit. Ugyanúgy Facebookozik és okostelefont használ, annyi különbséggel, hogy egy speciális szoftver felolvassa neki, hogy mi van a képernyőn. Tévét is gyakran „néz”: dokumentumfilmeket, és természetesen sportközvetítéseket. Ugyanúgy ügyel az öltözködésére. Az ő szavaival élve „az, hogy vak vagyok, nem hátrány, csak másabb”.


Készítette: Kuripla János

Fotó: Gálik Dóra

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: beszámoló, 2017

Fél évszázad a felsőoktatásban

    • fokep
    •  dsc1468 2
    •  dsc1478 2
    •  dsc1497 2
    •  dsc1506 2
    •  dsc1551 2
    •  dsc1557 2
    •  dsc1574 2
    •  dsc1581 2
    •  dsc1593 2
  • Előző
  • Következő

Dr. Máthé Gábor prof. emeritus 50 éves jog- és közigazgatás-tudományi oktatómunkája előtt tisztelgett az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kara. A jubileum alkalmából tanulmánykötettel is köszöntötték, amely fejet hajt a professzor fél évszázados munkássága előtt.

Máthé Gábor jogtörténész, az állam- és jogtudományok habilitált doktora, egyetemi tanár, akit 2012-ben a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével tüntettek ki. Az elmúlt 50 évben az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Károli Gáspár Református Főiskola Állam- és Jogtudományi Karán, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának jogelőd intézményein oktatott és töltött be vezetői tisztségeket. Közéleti tevékenységként tagja a Magyar Akkreditációs Bizottság Felülvizsgálati Bizottságának és a Felsőoktatási Tudományos Tanácsnak; elnöki szerepet tölt be az Országos Tudományos Diákköri Tanács Állam- és Jogtudományi Bizottságában, a Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlésének tagja és doktorképviselője, valamint az MTA Közigazgatás-tudományi Bizottságának titkára. Főbb kutatási területe a magyar alkotmány- és közigazgatás intézményrendszerének fejlődéstörténete, a közigazgatás és az igazságszolgáltatás határterületű problematikája, valamint a közigazgatási büntetőjog elmélete. E témakörökben több száz publikációja jelent meg, köztük idegen nyelvű monográfiák és tanulmánykötetek. Nevéhez kötődik az egyetemi szintű közigazgatás-tudományi szakemberképzés tantervi kidolgozása és bevezetése. Jelenleg is az ÁKK Magyar Állam- és Jogtörténeti Intézet professor emeritusa, valamint az NKE Közigazgatási Doktori Iskolájának törzstagja.

Az ünnepelt a kar és jogelőd intézményeinek ikonikus alakja, jogászok és közigazgatási szakértők generációi tanulhattak kezei alatt. Állam- és jogtörténeti előadásait, valamint legendás humorát a mai napig idézik a tanítványok. Prof. Dr. Kis Norbert köszöntőbeszédben emlékezett meg munkásságáról. Az ÁKK dékánja kiemelte, hogy az elődintézményekben tanulmányokat folytató, mára a közigazgatás személyi állományát gazdagító szakértőknek az első, ami az almamaterről eszükbe jut, az a professor emeritus személye. „A négy évtizedes intézménytörténet nagy részben Máthé Gábor története.” Kis Norbert felidézte oktatói pályafutásának elejét, őt a Jogtudományi Tanszéken mentorálta a professzor. „23 évvel ezelőtt ott kezdtem el megtanulni tőle, hogy mit is jelent a felsőoktatásban dolgozni, hogy mit jelent ez a hivatás.” Azóta már barátsággá alakult a kapcsolat. „Sosem éreztem és ma sem érzem, hogy 30 év lenne a korkülönbség, olyan mintha 1 év sem lenne közöttünk. Ez az igazi életművészet és ez az igazi barátság.” Az ünneplő közösség nevében is megköszönte a dékán Máthé Gábor barátságát, szeretetét és odaadó munkáját.

Dr. Béli Gábor, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi docense kifejtette, hogy a pécsi Állam- és Jogtudományi Karon külön tagozaton tanulhattak az Államigazgatási Főiskolát végzett hallgatók. Jogtörténet vizsgán mindig előkerült Máthé Gábor személye mint a főiskola egyik legmeghatározóbb oktatója. A docens a szakma nevében is köszöntötte a professzort. Rávilágított, hogy a tudományos diákköri közös munka során Máthé Gábor személye meghatározta a mozgalmat. A Magyar Tudományos Akadémia IX. osztály Jogtörténeti Albizottságában több évtized állam- és jogtörténeti kutatói munkásságát fogták össze. Béli Gábor végül egy személyes történetet is megosztott: „Nekem van egy állandó lektorom, aki nem más, mint Máthé Gábor.”

„1967-ben egy deli, slang, ambiciózus és karizmatikus úriember felrohant hozzám az előadóterembe: Haver, a Kovács demonstrátort keres. Gyere!” – emlékezett vissza Dr. Révész T. Mihály, a Széchenyi István Egyetem címzetes egyetemi docense, hogy indította el a tudományos pályán Máthé Gábor. „Így kezdődött a mi barátságunk.” Az egyetemi docens a barátok nevében foglalta össze az elmúlt 5 évtizedet, amely összefűzte a professor emeritussal. „100 szemeszter, vagy 50 év önmagában nem nagy teljesítmény. Jó gének és egy kis szerencse kell hozzá. De ha ehhez párosul 50 év alkotómunkás, teljesítménnyel teli produktuma, akkor az már rendben van. Az a majd 200 publikáció, kötet munkás életről tanúskodik.” A közös munka során számos történet fennmaradt az ünnepelttel, mégis a legemlékezetesebb, amikor közös könyvet írtak az ELTE történetéről. Ezt Révész T. Mihály akkor igen komolyan vette, így Máthé Gábor csak ennyit tanácsolt számára: „Ne vedd komolyan, haver. Vedd tudomásul: megindultál a pályán. Nem leszel sem több, sem kevesebb, mint élő-holt lábjegyzet.”

„Gáborban az tetszett nagyon, túl azon, hogy milyen szakmai és egyéb oktatói kvalitással rendelkezik, hogy egy kiváló ember és nagyon jó humora van” – emlékezett pohárköszöntőjében vissza Prof. Dr. Horváth Attila alkotmánybíró, intézetvezető egyetemi tanár arra az időszakra, amikor belecsöppent a 80-as években a Magyar Jogtörténeti Tanszék munkájába. Kiemelte, hogy a tanszéki értekezletek mindig jó hangulatban teltek, köszönhetően a professzornak. Hozzátette, hogy karrierútjának megkerülhetetlen segítője az ünnepelt Máthé Gábor.

„Jó volt köztetek élni. Ez egy jó csapat. Nem az évtizedek az érdekesek, hanem az emlékek, amelyeket egymással és egymás iránt tettünk – mondta Máthé Gábor, majd köszönetet mondott a feleségének, barátainak és a szakmának a meglepetésért és az eltöltött közös évekért.

A jubileumi tanulmánykötetben Dr. Peres Zsuzsanna, az NKE ÁKK tudományos és nemzetközi dékánhelyettesének szerkesztő munkássága alatt, 42 kolléga, barát és tanítvány köszöntette az ünnepeltet egy-egy tanulmánnyal.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Máthé Gábor, 2017

Nyílt napok az NKE-n

    • image

Központi nyílt napokkal várja a képzései iránt érdeklődő fiatalokat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. A november és január végi rendezvényeken nemcsak tájékoztatást kaphatnak a résztvevők a képzésekről, hanem bemutatókon, kiállításokon is részt vehetnek, és lehetőségük lesz például a rendészeti fizikai alkalmassági vizsgálat elvégzésére is.

Az NKE három alkalommal is tart központi nyílt napot a felvételit megelőző időszakban. A pályaválasztás előtt állókat november 24-én és 25-én, valamint január 27-én 10 órától várják a Ludovika Campuson. A központi nyílt napok elsődleges házigazdái az Államtudományi és Közigazgatási, a Rendészettudományi, valamint a Nemzetközi és Európai Tanulmányok karok, de a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK), a Víztudományi Kar (VTK), valamint a Katasztrófavédelmi Intézet is bemutatkozik az eseményeken.

 A rendezvényeken megjelenők információkat kaphatnak az egyetem karain és intézeteiben zajló képzések mellett a többi között a hallgatói önkormányzat és a szakkollégiumok munkájáról, az Erasmus mobilitási programokról, a felvételi követelményekről, valamint a sportolási lehetőségekről. A karok külön bemutatókkal is készülnek majd, a rendészeti képzés iránt érdeklődők pedig akár ki is próbálhatják majd a fizikai felvételi mozgásformáit.

A nyílt nap résztvevői megismerkedhetnek a Ludovika Campuson található épületekkel is, így például a történelmi emlékhelynek nyilvánított Ludovika Főépülettel, valamint a nemrég átadott új oktatási épülettel és a Rendészettudományi Kar speciális épületével. Az érdeklődők megtekinthetik majd a campuson található kollégiumokat is.

A VTK és a HHK saját otthonában is várja majd a látogatókat. A VTK november 22-én és január 24-én Baján, a HHK a Katasztrófavédelmi Intézettel kiegészülve pedig január 26-án a Hungária krt.-i campusán fogadja a képzések iránt érdeklődőket.

A részletes programok hamarosan elérhetők lesznek az egyetem honlapján és Facebook oldalán.

Cimkék: nyílt nap

Azeri delegáció az NKE-n

    • Azeri látogatás
    • Azeri látogatás
    • Azeri látogatás
    • Azeri látogatás
    • Azeri látogatás
  • Előző
  • Következő

2017. október 24-én Egyetemünkre, majd azt követően Karunkra látogatott egy három fős azeri delegáció, partneri együttműködési megállapodás megkötése céljából. A delegáció tagjaként Vilayat Guliyevet, Azerbajdzsán magyarországi nagykövetét, Prof. Dr. Urkhan Alakbarovot, az Azerbajdzsáni Közigazgatási Akadémia rektorát és Dr. Racab Rahimlit, a Tudományszervezési Osztály vezetőjét látta egyetemünk és karunk vendégül. A delegáció tagjait az NKE részéről Prof. Dr. Patyi András, egyetemünk rektora, Prof. Dr. Kis Norbert az Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja és Dr. habil. Koller Boglárka, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánja fogadta. A megbeszélésen részt vett továbbá Dr. Peres Zsuzsanna, az Államtudományi és Közigazgatási Kar tudományos és nemzetközi dékánhelyettese, továbbá Veres Erzsébet, a Nemzetközi Kapcsolatok Iroda vezetője. A kölcsönös bemutatkozást követően a delegáció tagjai tárgyaltak a jövőbeli partneri együttműködés részleteiről, majd ünnepélyes keretek között került sor a két intézmény közötti együttműködési megállapodás aláírására. A rektori fogadást követően Prof. Dr. Urkhan Alakbarov rektor úr előadást tartott a Szovjetunió felbomlását követően függetlenné vált azeri állam jelenlegi társadalmi és gazdasági helyzetéről és közigazgatási berendezkedéséről. Az Államtudományi és Közigazgatási Karon megszervezett előadáson a Kar oktatói és hallgatói vettek részt.

Az Azerbajdzsáni Közigazgatási Akadémia immáron a második azon azeri intézmények sorában, mellyel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem együttműködési megállapodást kötött. A hallgatóink és oktatóink a jövőre nézve, a népszerű ADA University mellett az Azerbajdzsáni Közigazgatási Akadémia orosz nyelvű kurzusain is részt vehetnek kreditmobilitás keretében.    


Tudomány mindenek felett

Tudományos Diákköri Börzét tartott az ÁKK Kari Tudományos Diákköri Tanácsa 2017. október 11-én az NKE Oktatási épületének aulájában. A rendezvény keretei között az ÁKK-n működő tudományos diákkörök bemutatkozása mellett a hallgatók meghallgathatták Dr. Auer Ádám, egyetemünk adjunktusa és Ludányi Dávid doktoranduszhallgató „Miért érdemes TDK-zni?” című előadását.

A TDK Börzén az Államtudományi és Közigazgatási Kar tizenegy tudományos diákköre képviseltette magát. A hallgatók tájékozódhattak a TDK-ban folyó tudományos tevékenységről, a tervezett kutatásokról, a csatlakozási lehetőségekről, valamint a tudományos diákkörök által szervezett egyéb programokról is.

Miért érdemes TDK-zni? kerekasztal beszélgetés

Szerdán, az Oktatási épületben megtartott Tudományos Diákköri Börze keretein belül sor került egy kerekasztal beszélgetésre, melyen olyan személyek osztották meg tapasztalataikat, akik a TDK-k világában igazán jártasak. Dolgozataikkal indultak ITDK, illetve OTDK versenyeken is, ahonnan irigylésre méltó eredményekkel tértek haza, beszélhetünk itt a dobogó bármelyik fokáról vagy épp különdíjról. A kerekasztal beszélgetés keretei között Dr. Peres Zsuzsanna KTDT elnök, Dr. Auer Ádám, a XXIX. OTDK Magyar Állam- és Jogtörténeti Szekció I. helyezettje, az Alkotmányjogi Szekció II. helyezettje és a XXX. OTDK Polgári Jog III. Szekció I. helyezettje, az NKE ÁKK Civilisztikai Intézetének adjunktusa és Ludányi Dávid doktoranduszhallgató, a XXXIII. OTDK Állam- és Jogtörténeti Szekció I. helyezettje mesélt a tudományos kutatásokhoz kapcsolódó élményeiről, tapasztalataitól a hallgatóknak. A beszélgetés levezették Lenyu Kata Sára Közszolgálati és Emberi Erőforrás TDK titkár és Simon Annamária Általános Közigazgatási Jogi TDK titkár.

A beszélgetés célja a hallgatók motiválása TDK dolgozat megírására, a diákköri mozgalomban való részvételre. Meghívott előadóink meggyőződése, hogy egy ilyen csapathoz való csatlakozás, illetve a dolgozat megírása hozzájárul ahhoz, hogy egy hallgató az egyetemi éveit minél inkább hasznosabban és proaktívan tudja eltölteni.

Rengeteg jó tanácsot kaphatott a hallgatóság többek között arról is, hogyan érdemes egy ilyen csatlakozásról szóló döntést meghozni, mit kell mérlegelnie annak, aki TDK tag szeretne lenni, hogyan kell belekezdeni egy ITDK vagy OTDK dolgozat megírásába, milyen buktatókkal, nehézségekkel kell számolni, vagy éppen mekkora elszántságra van szükség mindehhez.

Előadóink saját élettapasztalataikat megosztva próbálták buzdítani a diákokat, így elhangzottak tanulságos, olykor igazán vicces történetek is. Igazán motiváló volt hallgatni olyan emberek beszámolóit, akik valóban ismerik már a téma minden szegletét, óriási lelkesedéssel beszélnek a TDK-ról és szívesen segítenek bárkinek elindulni ezen az úton. 

Szó esett az általuk választott dolgozati témákról is, az első lépések nehézségéről, hogy hogyan is alakult ki saját írói stílusuk és persze arról is, hogy mi volt az ő személyes motivációjuk. Elhangzott, hogy milyen fontos a jól megválasztott téma, a megfelelő konzulens, az elszántság, az áldozatkészség.

Mint kiderült, ez az egy óra sokakra rendkívül motiválóan hatott, többen ugyanis a beszélgetés után felkeresték valamelyik TDK standját és jelentkeztek is. Meggyőződésünk, hogy akik most nem is csatlakoztak, azok számára is hasznos volt a beszélgetés és az egyetemi tanulmányaikba is biztosan be tudják majd építeni az elhangzott jó tanácsokat.

Előadóinknak ezúton is szeretnénk megköszönni a közreműködést, illetve azt a munkát, amit egy tudományokban jártas jövő generációjának felnevelésébe fektetnek.

Amennyiben felkeltettük az érdeklődésedet, tájékozódj a tudományos diákkörök küldetéséről és elérhetőségéről a kari honlapon vagy az NKE ÁKK Tudományos diákkörök facebook oldalán!

Az ÁKK-n működő tudományos diákkörök a következők:

  • Alkotmány- és Összehasonító Jogi TDK
  • Állam- és Társadalomtudományi TDK
  • Államháztartástani és Pénzügyi Jogi TDK
  • Általános Közigazgatási Jogi TDK
  • E-Közszolgálati TDK
  • Európai Állam- és Jogtörténeti TDK
  • Közszolgálati és Emberi Erőforrás TDK
  • Magyar Állam- és Jogtörténeti TDK
  • Polgári Jogi TDK
  • Közszervezési és Közigazgatástani TDK
  • Szakigazgatási és Szakpolitikai TDK

Szerzők: Fecser Zsuzsanna KTDT titkár, Lenyu Kata Sára és Simon Annamária TDK titkár.

    • TDK
    • TDK
    • TDK
    • TDK
    • TDK
    • TDK

Külföldi vendégoktatók a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az European Institute of Public Administration (a továbbiakban: EIPA) együttműködésének keretében az elmúlt öt hónapban külföldi vendégoktatók irányításával angol nyelvű gyakorlati képzéseket vehetett igénybe 150 fő vezető tisztviselő.

Az EIPA az európai közszolgálat képzési és fejlesztési kiválósági-központjaként működik, 23 európai uniós tagállam felügyelete alatt. Az európai vezetőképzés központjaként 1981 óta, immár három és fél évtizednyi tapasztalat birtokában segíti az adott tagállam/uniós intézmény szükségleteihez igazodó programjaival a tagállamok és az európai uniós intézmények tisztviselői ismereteinek és kapacitásának bővítését.

A gyakorlati képzések az EU-s tagállamok és intézmények tapasztalataira épültek, melyekre a kormányzat és a magyar tisztviselők részéről kiemelt igény mutatkozott. A nemzetközi és európai, tudományos képzési térben jelenleg egyetlen intézmény rendelkezik olyan elméleti és gyakorlati tudást ötvöző portfólióval, amely egyedi programjaival és speciális tréningmódszereivel egyedi kompetenciafejlesztést képes biztosítani a tisztviselők számára.

A kétnapos tréningek az alábbi témaköröket ölelték fel:

·         Evaluation and Monitoring of EU Structural and Cohesion Funds Programmes 2014-2020;

·         Simplification of European Structural and Investment Funds 2014-2020;

·         Result-orientation of ESIF Programmes;

·         EU Impact Assessment and Better Regulation;

·         EU Budget and Multiannual Financial Framework

·         Financial management and Control of EU Structural and Investment Funds 2014-2020”.

A tréningeken az alábbi külföldi vendégoktatók működtek közre: Robin Smail, Iain Jenkins és Shaun Henry az Egyesült Királyságból, Marco Lopriore és Theo Jans Hollandiából, Luca Santin és Prof. Dr Wim Marneffe Belgiumból, továbbá Jorge Nuñez Ferrer Spanyolországból.

Több hallgatónk beszámolt arról, hogy már korábban is tudomásuk volt más EU-s tagállamban szervezett EIPA-képzésről, de azok megfizethetetlenek voltak számukra, nem is beszélve a kiutazási – és tartózkodási költségekről, napidíjról.

Örömmel tapasztaltuk, hogy a minisztériumi tisztviselők mellett kormányhivatalok és önkormányzatok – EU-s programok tervezésével, megvalósításával foglalkozó – tisztviselői is jelentkeztek, sikerrel elvégezve a kurzusokat.

A képzés finanszírozását a KÖFOP 2.1.1. számú, „A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya program és oktatás technológiai fejlesztése” című projekt, továbbá a KÖFOP 2.1.2 számú, „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című projekt biztosította.

    • Külföldi vendégoktatók a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen
    • Külföldi vendégoktatók a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen
    • Külföldi vendégoktatók a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen
    • Külföldi vendégoktatók a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen
    • Külföldi vendégoktatók a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen
    • Külföldi vendégoktatók a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

E-ügyintézés a gyakorlatban

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ Zrt.) közötti együttműködés egy újabb állomásaként október 4-én E-ügyintézési Szakmai Napon vehettek részt az érdeklődők.

A Közigazgatási informatika és információrendszerek II. tantárgy keretei között először Pándi Boglárka, a NISZ Zrt. Termék- és szolgáltatásfejlesztési osztályvezetője tartott előadást.

E-ügyintézés - szakmai előadások

E-ügyintézés a gyakorlatban: SZEÜSZ-ök megvalósulása, hatékonysága című előadás kitért a jogszabályi környezet változásaira, az elektronikus azonosítás lehetőségeire, a személyre szabott ügyintézési felület kialakítására, egyes kiemelt SZEÜSZ-ökre. A hallgatóság első kézből ismerhette meg a Magyarorszag.hu megújulását célzó törekvéseket.

Dr. Daróczi István, a NISZ Zrt. Telefonos és elektronikus ügyintézési osztály vezetője előadásában a NISZ Zrt. tevékenységét, majd a Kormányzati Ügyfélvonal működését mutatta be. Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy a Kormányzati Ügyfélvonal különböző csoportjainak a munkájában számítanak a diákjainkra is.

Az előadásokat Kahoot teszt zárta, amelyet hallgatóink sikeresen teljesítettek. Az első 3 helyezettet kisebb ajándékokkal lepték meg a NISZ jóvoltából.

Kormányzati Ügyfélvonal – 1818

A rendezvény részeként karunkra települt egy napra a Kormányzati Ügyfélvonal. Schweier Krisztián vezető ügyfélszolgálati munkatárs és társai az érdeklődők számára bemutatták az ügyfélszolgálati munkát, válaszoltak a kérdésekre, valamint játékos formában felmérték az e-ügyintézési ismereteket.

Mobilizált okmánybusz „Lépj be az elektronikus ügyfélszolgálat világába!”

Mobilizált okmánybusz biztosította a helyszínen az ügyek intézését. Lehetőség nyílt az oktatók, hallgatók, munkatársak és más érdeklődők számára közel 100 ügy helyszíni ügyintézésére.

A rendezvény sikeresen zárult, az együttműködés folytatódik, remélhetőleg ez tudományos tevékenységekben, TDK rendezvények, szakmai gyakorlatok formájában is megmutatkozik. A NISZ-es kollégákkal újra találkozhatunk majd a Ludovika Fesztiválon.

    • NISZ
    • NISZ
    • NISZ
    • NISZ

Ingatlangazdálkodás a köz szolgálatában

    • fokep
    •  dsc7638 2
    •  dsc7661 2
    •  dsc7677 2
    •  dsc7678 2
    •  dsc7696 2
    •  dsc7697 2
    •  dsc7709 2
    •  dsc7758 2
    •  dsc7796 2
    •  dsc7815 2
    •  dsc7825 2
    •  dsc7828 2
    •  dsc7839 2
    •  dsc7855 2
  • Előző
  • Következő

„Az egyetemi oktatásban is helye van az állami, közcélú ingatlangazdálkodással kapcsolatos ismereteknek, így az NKE államtudományi mesterképzésében erről is tanulhatnak a hallgatók”- hangzott el az Államtudományi és Közigazgatási Karon (ÁKK) rendezett szakmai konferencián. A rendezvényen többféle megközelítésben tárgyalták az ingatlangazdálkodás sajátosságait, fejlesztésének lehetőségeit.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a Ludovika Campus fejlesztésével jelentősen megnőttek az ingatlangazdálkodással kapcsolatos feladatok. Egyrészt jelentős fejlesztés történik az ingatlanvagyonban, másrészt az épületegyüttesek működtetését is meg kell szervezni. „Egy olyan egyetemi campus épül, amely a főváros fejlesztésében is jelentős szerepet kap”- mondta a rendezvényt megnyitó köszöntőjében Prof. Dr. Kis Norbert. Az ÁKK dékánja szólt arról is, hogy az egyetem az elmúlt években az ország legnagyobb felnőttképző intézményévé nőtte ki magát, ahol az ismeretek átadása nagyrészt távoktatás formájában történik. Szerinte a virtuális és a fizikai oktatási térnek összhangban kell lenni ahhoz, hogy hatékony képzés folyjon. A dékán elmondta, hogy az NKE nemrég indult államtudományi mesterképzésének programjában szerepet kapnak az állami ingatlangazdálkodással kapcsolatos ismeretek is.

„A főváros életében is meghatározó feladat az ingatlangazdálkodás, amelynél nagyon fontos szempont az előre gondolkodás, a precíz tervezés”- mondta előadásában Dr. Bagdy Gábor. Budapest pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettese rámutatott, hogy az ingatlanok értékesítésénél az ingatlanpiac helyzete meghatározó szempont, ugyanakkor nekik a fővárosi lakosok érdekeit is képviselni kell. „Nemcsak a profitmaximalizálás a lényeg, hanem nekünk azt is figyelembe kell venni, hogy egy ingatlan mennyire illeszkedik a városképbe”- fogalmazott Bagdy Gábor, aki éppen a közcélúság miatt gondolja úgy, hogy a közszférában nehezebb jól gazdálkodni az ingatlanvagyonnal. Ettől függetlenül úgy látja, hogy egy magáncég nem működik szükségszerűen jobban ezen a területen sem, mint egy állami, hiszen szinte minden a menedzsment felkészültségén múlik. 

Az ingatlangazdálkodás történelmi hátteréről beszélt előadásában Prof. Dr. Imre Miklós. Az NKE Lőrincz Lajos Közigazgatási Jogi Intézet vezetője elmondta, hogy már az állam megjelenése előtt volt közcélú ingatlangazdálkodás, amely folyamatos fejlődésen ment át az évszázadok alatt. Ezen a területen fontos változás történt az ipari forradalom hatására, amelynek révén stratégiai fontosságúvá váltak az ingatlanok, hiszen például a közlekedés nagymértékű fejlesztése miatt szükség volt ezekre a fejlesztésekhez. Ezzel együtt megteremtődött a közcélú kisajátítás fogalma és gyakorlata is, amely szerint magántulajdonától csak közérdekből lehet megfosztani valakit, egy igazságos kártalanítási folyamat mellett. A városiasodás pedig magával hozta az egyre szervezettebb, tervszerűbb ingatlangazdálkodást is. A 20. század fordulójától kezdve pedig az állam már tulajdonosként is komoly ingatlanfejlesztést valósít meg. A professzor megjegyezte azt is, hogy manapság globálisan is egyre nagyobb szerepük van a stratégiai ingatlanoknak, például az élelmiszertermeléshez használt vagy a környezetvédelemhez kapcsolódó földterületeknek. Ez azt is jelenti, hogy az állam feladatai is növekednek a közcélú ingatlangazdálkodásban. Imre Miklós szólt a szociális bérlakás-fejlesztési programokról is, amelyek a legrászorultabb helyzetben lévőket segítik a lakáshoz jutásban.

„Az állam a legnagyobb ingatlantulajdonos az országban és ez a vagyon folyamatosan növekszik”- mondta előadásában Dr. habil. Boros Anita egyetemi docens. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkára szerint az állami ingatlanok jelentős része közfeladat ellátására hasznosulnak. Elhangzott, hogy az állam a földterületek 90 százalékát, míg az épületingatlanok 85 százalékát adta vagyonkezelésbe. Az ingatlanhasznosítás kapcsán érdekességképpen megjegyezte, hogy egyre jellemzőbbek a rövidebb, maximum 90 napos szerződések, ahol az állami ingatlant például filmforgatáshoz használják. Boros Anita szólt arról is, hogy az elmúlt években az állam egyre kevésbé adja ingatlanait ingyenes tulajdonba az önkormányzatoknak. Erre ugyanis a legtöbb esettben nincs szükség, hiszen a vagyonkezelésbe adás is biztosítja az önkormányzatok feladatellátását. „Az állam ingatlanvagyonát őrizni kell”- hangsúlyozta a helyettes államtitkár, aki előadásában szólt az állami ingatlanok értékesítésére használt elektronikus árverési rendszer tapasztalatairól, a modern városok programról és az állami beruházás ellenőrző rendszerről. Utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy a nyilvántartás szerint jelenleg mintegy kétezer beruházás van folyamatban az országban.

Az önkormányzati ingatlangazdálkodásban szerzett tapasztalatait osztotta meg az érdeklődőkkel Barts J. Balázs. A Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. (BFVK) vezérigazgatója a vagyonkezelés és a vagyongazdálkodás különbözőségére hívta fel a figyelmet. Előbbi esetében például a tulajdonosi jogok szinte teljes átruházása történik, míg utóbbinál ezek nagyrészt megmaradnak a tulajdonosnál. A BFVK is vagyongazdálkodási szervezet, amely egyfajta megbízotti szerepkörben jár el a fővárosi ingatlangazdálkodás területén, hiszen az ingatlanok értékesítése is szinte minden esetben tulajdonosi jogosítvány maradt.  

Az állam célja, hogy a modern városok program keretében egy országos ipari park hálózatot hozzon létre. Ennek megvalósításában jelentős szerepe van a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt.-nek (NIPÜF)- mondta Szarka Gábor. A cég vezérigazgató-helyettese hozzátette, hogy jelenleg 196 ipari park van az országban, amely címet el kell nyerni, meg kell felelni bizonyos kritériumoknak. Javaslatot az Ipari Park tanács tesz és a nemzetgazdasági miniszter dönt róla. Az ipari parkok többsége jelenleg önkormányzati fenntartásban működik, de vannak magánkézben és egyelőre minimális mértékben állami kézben lévő területek is. Szarka Gábor a fejlesztések közül kiemelte a Pátyon kialakított ipari parkot, amelynek a napokban adták át az első létesítményét, egy nemzetközi logisztikai épületet. Ezzel hivatalosan is megkezdte a működését az ipari park, amely a NIPÜF beruházásában valósult meg, ötmilliárd forintból.

A szakmai konferencián szó volt még az állami ingatlangazdálkodás sajátosságairól az egészségügyben, a közlekedésben, a szociális szférában, a kultúrában és a honvédelmi területen. A rendezvényen a szakemberek kerekasztal-beszélgetésen is kifejtették gondolataikat az önkormányzatok, valamint az állami és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ingatlangazdálkodásáról.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Ösztöndíj az NKE „követeinek”

    • fokep 2
    •  dsc5050 2
    •  dsc5073 2 2
    •  dsc5106 2
    •  dsc5145 2
    •  dsc5157 2
    •  dsc5211 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 21 hallgatója részesül Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíjban az idei tanévben. A korábban köztársasági ösztöndíjnak nevezett elismerésről szóló oklevelet ünnepélyes keretek között adták át a Ludovika Főépületben.

Az Államtudományi és Közigazgatási Karról kilencen, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karról négyen, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karról öten, a Katasztrófavédelmi Intézetből pedig egy hallgató részesült ösztöndíjban. A rendezvényen a hallgatókat az NKE követeinek nevezte Prof. Dr. Patyi András. Az intézmény rektora - aki korábban szintén részesült ebben az elismerésben- örömét fejezte ki, hogy a civil hallgatók mellett honvédtisztjelöltek és a Katasztrófavédelmi Intézet egyik hallgatója is elnyerte a nemzeti felsőoktatási ösztöndíjat. „Ennek a feltételrendszere ugyanis alapvetően a civil felsőoktatásra lett kitalálva”- fogalmazott Patyi András. A rektor szólt arról is, hogy az NKE több mint egy egyetem, hiszen felsőoktatási alapfeladatai mellett egyéb, külön törvényekben megfogalmazott kihívásoknak is meg kell felelnie az intézménynek és benne a hallgatóknak, oktatóknak is.

„Értékeljék és becsüljék meg azt, hogy kényelmes, modern körülmények között tanulhatnak”- mondta pohárköszöntőjében Prof. Dr. Kis Norbert. Az Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja szerint a nemzeti felsőoktatási ösztöndíjnak motiváló ereje lehet minden egyetemi polgár számára, így arra kérte az ösztöndíjasokat, hogy ők is segítsék hallgatótársaikat céljaik elérésében.

Nemzeti felsőoktatási ösztöndíjra pályázhatnak az államilag támogatott (ösztöndíjas, részösztöndíjas) illetve költségtérítéses (önköltséges), teljes idejű (nappali tagozatos) alapképzésben, mesterképzésben illetve osztatlan képzésben részt vevő hallgatók. Az ösztöndíj-pályázatok elbírálásának rendjét a felsőoktatási intézmény saját szabályzatában határozza meg. Ennek keretében az intézmény jogosult megállapítani, hogy mely tevékenységek, eredmények alapján alakítja ki az intézményi rangsort, mely kritériumokat veszi figyelembe nagyobb vagy kisebb súllyal a pályázatok elbírálása során. A pályázati felhívást a felsőoktatási intézmények teszik közzé, a hallgatóknak a pályázatot felsőoktatási intézményükhöz kell benyújtaniuk. A támogatás összege havi 40 ezer forint.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: ösztöndíjak, 2017

Megalakul az új Bundestag: célkeresztben a kancellár?

    • dscn9768
    • dscn9784
    • dscn9776

Mozgásban az Unió - vetették fel a Magyary Zoltán Szakkollégium tagjai, akik ezzel a címmel hívták szakmai és közéleti diskurzusra az érdeklődő egyetemi polgárokat. 2017. szeptember 24-én szövetségi parlamenti választásokat tartottak a politikai és gazdasági szempontból legjelentősebb európai országban. Németország belpolitikai viszonyai már tavasszal terítékre kerültek az MZSZK Választásokk?! című kerekasztal-beszélgetésén, akkor a francia elnökválasztásról esett legtöbb szó, október 2-án viszont - folytatva a tematikát - a német választási eredmények értékelése vált leginkább aktuálissá.

A szakkollégium felkérésére Dr. Mráz Ágoston Sámuel (ELTE ÁJK), Dr. Hettyey András és Varga András (NKE NETK) elemezték a német helyzetet. Az eseményt Dr. Horváth Attila, a Magyary Zoltán Szakkollégium igazgatója moderálta. A diszkusszió - tekintettel Németország súlyára és a közönség soraiból érkezett kérdésekre - nemcsak a belpolitikára koncentrált, hanem érintette az Európai Unió jövőjét és a német-magyar kapcsolatokat is.

Mielőtt a parlamentbe jutott német pártok sikerét vagy kudarcát vették volna górcső alá a meghívottak, Dr. Mráz Ágoston Sámuel rögzítette, hogy Németországban megszemélyesített arányos választási rendszer van (a listás szavazatarányok és a mandátumarányok között alig mutatkozik eltérés), és a magyar gyakorlathoz képest sokkal jelentősebb a szavazatok megosztása. Hagyományos gyakorlat ugyanis, hogy a németek második szavazatukat a preferált koalíciós partner erősítésére szánják.

A zöldek (Grüne) a listára leadott voksok 8,9 százalékának begyűjtésével a Bundestag legkisebb frakcióját fogják alkotni. A kerekasztal-beszélgetésen elhangzott, hogy a párt szimpatizánsai között egyaránt jelen vannak a harsány antiglobalisták és a városi értelmiségiek, akiket az emberi jogokra való érzékenység és a megújuló energia támogatása fog össze. A zöldek általában az egyik legjobban szervezett európai pártok, amelyek nagy támogatói lehetnek a Merkel-Macron tandemnek. Céljuk az volt, hogy a német pártrendszer harmadik legnagyobb erejévé lépjenek elő, ettől 3-4 százalékponttal elmaradtak. Új színt hozhat viszont a német-török kapcsolatokba, ha Joschka Fischer után ismét a zöldek adhatják majd a külügyminisztert, hiszen ebben az esetben a Zöld Párt társelnöke, a német születésű, de török származású Cem Özdemir lehet a német külpolitika irányítója.

A Baloldali Párt (Die Linke) listájára a választópolgárok 9,2 százaléka húzta be az ikszet. Egy olyan politikai szervezetről beszélünk, amely az állampárt utódja, ezért mind a napig megfigyelés alatt tartják a német nemzetbiztonsági szolgálatok. Politikájuk középpontjában a keletnémetek képviselete áll, azonban az Alternative für Deutschland felemelkedésével veszélybe került szavazóbázisuk. Amennyiben a politikai spektrumot nem egyenes vonalon, hanem a körelmélet szerint fogjuk fel, akkor nem meglepetés, hogy a szélsőbaloldal és a szélsőjobboldal ugyanazokért a választókért rivalizál egymással.

Negyedik helyre futott be a szövetségi választások egyik nagy nyertese, a Szabad Demokrata Párt. A Christian Lindner vezette FDP úgy került 10 százalék fölé, hogy 2013-ban még az 5 százalékos parlamenti bejutáshoz szükséges küszöböt sem sikerült átlépni. A 38 éves Lindner újrapozícionálta a liberálisokat. Dr. Hettyey András kiemelte az FDP okos taktikáját a migrációs válság megítélésében, valamint felvázolta azt az FDP-szavazóra vonatkozó sztereotípiát - nagyvárosi élet, pénzügyi szektor, adócsökkentés utáni óhaj -, amely miatt már kínos volt a szabad demokratákat felvállalni. Lindner energikus politikája ezen változtatott, s érte el, hogy az FDP közel kerüljön története legjobb választási eredményéhez, valamint kormányra kerülésük esetén újra képviselhesse a liberális gazdaságfilozófiát. Varga András emlékeztetett, hogy az FDP 2009 és 2013 között már együtt kormányzott Merkellel. A 2017-2021-es kooperációban feszültséget okozhat, hogy míg a CDU hajlott a görögök finanszírozására, addig Lindnerék nem hajlandók több német adófizetői pénzt fordítani a görög válságra és az EU költségvetésének növelésére. Továbbá nagy kérdés, hogyan fog viszonyulni az FDP pártcsaládja, a Guy Verhofstadt frakcióvezető által fémjelzett ALDE a német liberálisok rendpárti fordulatához.

Az Alternatíva Németországnak (AfD) 12,6 százalékos listás eredményével harmadik erővé lépett elő, ezzel a radikális párt a választások győzteseként állíthatja be magát. Hol húzodhat az AfD növekedésének a teteje, a szélsőséges pártoknál megszokott módon van-e üvegplafon felettük - tette fel a kérdést Dr. Horváth Attila. A három vendég több szempontból elemezte az AfD problematikáját, de abban egyetértettek, hogy a jobboldali populista párt új helyzetet teremtett a szövetségi parlamentbe jutással. Az AfD egyik vezetője, Alexander Gauland a választások estéjén kijelentette, hogy képviselőik vadászni fognak Merkelékre. Így bármilyen kormánykoalíció alakul, számítani lehet a bevándorlásellenes párt provokatív parlamenti politizálására. A 13 százalék körüli sikerben meghatározó szerepet játszott a keletnémet társadalmi nehézségekből fakadó csalódottság és a protest szavazatok mennyisége. Több mint egymillió választó pártolt át a CDU-tól az AfD-hez, akiket viszont négy év Bundestagban töltött idő után jóval nehezebb lesz újra megszólítani. A győzelem ellenére megkérdőjelezhető a párt egységessége. Egyrészt a tagság heterogenitása miatt, amely az ordas szélsőjobboldaliaktól, az akadémiai hátországon át, a mainstream migrációellenesekig fogja össze a párttagságot. Másrészt az olyan jelenségek okán, mint a választások másnapján történtek: Frauke Petry, az AfD egyik vezetője botránnyal sokkolta párttársait, amikor bejelentette, hogy nem ül be pártja frakciójába, mert csak egy mérsékeltebb irányt tud elfogadni.  Azóta ezt a fiatal és tehetséges politikusnőt végképp elveszítette az AfD.

A választások két legnagyobb vesztese - paradox módon - az első két helyen végző párt lett. A szavazatok 20,5 százalékának megszerzésével a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) mélypontra süllyedt. Martin Schulz kancellárjelölt egy perccel az urnazárás után kijelentette, hogy a CDU-nak köszönhetően nem lesz nagykoalíció. A szociáldemokrata pártelnök igyekezett tehát áttolni a felelősséget Angela Merkelre, és a választások estéjén valóban a kancellár asszony gondterheltsége uralta a napirendet. Dr. Mráz Ágoston Sámuel egy-egy makro- és mikroszintű okra vezette vissza az SPD kudarcát: Schulzék elveszítették a hagyományos szavazóbázisukat, illetve eredménytelen kampányokat folytattak már korábbi három tartományi választásnál is. Dr. Hettyey András úgy gondolja, hogy épp itt van az ideje az SPD újrapozícionálásának és ellenzékbe vonulásának, hiszen az utóbbi 19 évből 15-ben kormányon voltak. Varga András pedig arra a politológiai törvényszerűségre hívta fel a figyelmet, hogy a koalíciós kormányzás mindig a kisebb párt népszerűségének árt leginkább, ez történt a szociáldemokratákkal is.

A CDU-CSU pártszövetség 8,5 százalékponttal kapott kevesebb szavazatot, mint 2013-ban, a mandátumarányt nézve pedig még nagyobb a visszaesés. A korábbiakhoz képest kevésbé volt hatékony az aszimmetrikus demobilizáció - hangsúlyozta Dr. Mráz Ágoston Sámuel. Merkelnek tehát nem sikerült maradéktalanul kifogni a szelet az ellenzék vitorláiból, a vetélytársak programjainak átvétele nem javította arányaiban a támogatottságát. Dr. Hettyey András arra tett észrevételt, hogy a CDU stratégiája szerint tőlük jobbra egyetlen erő sem lehet, ezt elbukták a kereszténydemokraták. A visszaesés ellenére Angela Merkel negyedszer lesz kancellár, amelynek köszönhetően beállíthatja Helmut Kohl 16 éves rekordját. Erre és az Unió jövőjét befolyásoló francia elnökkel való együttműködésre már Varga András kanyarodott rá.

Annak ellenére, hogy valós ellentétek feszülnek a potenciális Jamaica-koalíció tagjai (CDU/CSU, FDP, Grüne) között, sőt Horst Seehoferrel, a bajor miniszterelnökkel sem felhőtlen Berlin viszonya, mégis utolsó kormányzati ciklusában nyílhat meg Merkel előtt a lehetőség, hogy végleges formába öntse azt a politikai örökséget, amellyel minden bizonnyal bevonul a történelemkönyvekbe. Magyarország érdeke pedig nem más, minthogy minél harmonikusabb gazdasági és diplomáciai kapcsolatokat ápoljon egy prosperáló Németországgal.

A leírtak vékony szelete mindannak, amelyről a Magyary Zoltán Szakkollégiumban hétről hétre gondolkodunk és beszélgetünk. A szakmaiság fenntartásához és érdeklődési területeink átfogó megismeréséhez műhelyfoglalkozásaink adnak keretet. Mozgásban az Unió - a német választási eredmények értékelése című 2017. október 2-ai eseményünk az ebben a félévben létrehozott, Szabó Tamás tanár úr által vezetett Közpolitika Klub berkein belül valósult meg. Programjaink Dr. Mráz Ágoston Sámuelhez, Dr. Hettyey Andráshoz és Varga Andráshoz hasonlóan kiváló vendégekkel folytatódnak. Köszönjük a részvételt, a továbbiakban is szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt!


Szöveg: Herczeg Zoltán

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: 2017

Újra Európai Kiberbiztonsági Hónap az NKE-n

    • kép

Az Európai Hálózatbiztonsági Ügynökség 2012 óta minden év októberben megrendezi az Európai Kiberbiztonsági Hónap nevű tudatosító kampányát, amelyhez 2016-ban először Magyarország is csatlakozott. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem elsősorban a Kiberbiztonsági Akadémia jóvoltából, idén már hét rendezvénnyel kapcsolódik be a programsorozatba. Az események szinte mindegyikét Facebook live-on is lehet majd követni.

Az eseménysorozat a Kutatók éjszakájával veszi kezdetét szeptember 29-én, Az okos mobil eszközök biztonsága a Pokémon Go példáján keresztül c. előadással. Az okos mobil eszközök majdnem minden ember zsebében megtalálhatóak, de többségük nem is sejti, milyen kockázatokat jelentenek ezek az eszközök. Az előadás a Pokémon Go alkalmazás segítségével mutatja be a felhasználókra leselkedő veszélyeket.

Október 2-án A globális kártékonykód kampányok margójára c. worshoppal a zsarolóvírusokra irányul a figyelem.  2017-ben a WannaCry és Petya vírusok a közfigyelem középpontjába helyezték a zsarolóvírusokat, egyúttal felhívva a figyelmet az adataink biztonságára, illetve arra a tényre, hogy bár az ellenük való védekezések ismertek az eljárásai, kényelemből, lustaságból vagy más okokból még mindig sokan nem védik kellően rendszereiket. Az eseményt Facebook Live-on is lehet majd követni.

Október 9-én a The NIS and GDPR's Impact on Eurpean Cyber Security workshoppal folytatódik a programsorozat. 2018 jelentős változásokat fog magával hozni az adatvédelem és hálózatbiztonság tekintetében az Európai Unióban. A programon azokat a jogi változásokat tekintik át a szervezők, amelyeket az európai kiberbiztonságon belül Magyarország esetében is a biztonság szintjének növekedését szolgálják. Az angol munkanyelvű worshopot a Facebook Live-on is követhetik majd az érdeklődők.

Október 16.: Smart Home és Smart City- új típusú biztonsági kihívások a 2020-as években  c. eseményen az okos eszközök elterjedése lesz a fókuszban mint az életminőség növelésének hatékony eszközei. Számos előnyük mellett azonban több biztonsági kockázatot is magukban hordoznak. Ezek a kockázatok sok esetben olyan területet érintenek, amelyekre az átlagos felhasználó biztonságérzetének küszöbét nem lépi át. A workshopon ennek az aktuális kérdéseit járják körül a szervezők. A programba Facebook Live-on is be lehet kapcsolódni.

A közhiedelemmel ellentétben, a kiberbiztonság nem csupán műszaki-informatikai kérdés, hanem ugyanúgy politikai, stratégiai, jogi, gazdasági, katonai dimenzióban komplexen értelmezendő. Ez a szemlélet különösen igaz az állami szférában. Az október 24-ei Kiber karrierek az állami szférában c. workshopon- amelyet Facebbok live-on is lehet követni- a különböző szakterületeken való elhelyezkedés lehetőségei kerülnek bemutatásra.

Október 26-án a már hagyományos A Tudomány Kapujában poszterversenynek és kiállításnak ad otthon majd az NKE. A tudomány iránt érdeklődő hallgatóknak publikációs lehetőséget biztosító programon idén egy külön szekcióban kiberbiztonsággal kapcsolatos poszterek kerülnek kiállításra.

Október 27-én A kiberbiztonság kihívásai a nemzetbiztonságban című tudományos konferencia a Nemzetbiztonsági Szakkollégium kiberbiztonsági kihívások kérdéseit vizsgáló kutatósejtje által kerül megrendezésre. A konferencia célja a kiberbiztonsági szakemberek színvonalas előadásának összefogásán túl az, hogy bemutassa a 2017 áprilisában megalakult kutatócsoport hallgatóinak kutatási eredményeit, többek között a kritikus infrastruktúrák vagy közigazgatási rendszerek ellen intézett informatikai támadások hatásainak és kezelésének, a BitCoin és a bűnözés magyarországi kapcsolatának témáiban. A konferencia Facebook Live-on is követhető.

További információk a csatolt meghívóban, illetve a Kiberbiztonsági Akadémia Facebook oldalán („NUPS Cybersec”) találhatóak.

A rendezvények elérhetőségei és részletei:
 
 
Fotó: yourstory.com

Törésvonalak az államfejlődésben: magyar-cseh-lengyel tudományos fórum

    • Halász Iván
    • Halász Iván
    • Halász Iván

„The continiuty and Discontinuity of Statehood and Constitutional Law in Central Europe” címmel nemzetközi konferenciát szervezett az Államtudományi és Közigazgatási Kar Alkotmányjogi Intézete. A konferenciát a kar dékánja, Prof. Dr. Kis Norbert nyitotta meg, aki az 1989-es rendszerváltás jogi és politikai ellentmondásaival vezette be a tudományos disputát. A prágai Charles University dékánja, Prof. Dr. Jan Kuklík az 1918 utáni Csehszlovákia létrejöttének alkotmányjogi csomópontjairól, Dr. Marcin Wiszowaty, a Gdanski Egyetemről a 20. századi lengyel államfejlődés állomásairól beszélt. A konferencián Dr. habil. Harald Scheu és Dr. jur. René Petras a Charles University-ről a nemzeti kisebbségek problémakörét tárgyalták, különös tekintettel az Osztrák-Magyar Monarchia és az abból kiváló Csehszlovákia alkotmányjogi szabályozásának történetére. A konferencián az Alkotmányjogi Intézet oktatói is előadásokat tartottak, így Prof. Halász Iván,  Dr. Schweitzer Gábor és Dr. Gárdos-Orosz Fruzsina. A konferencia kiváló alkalmat adott a V4 országok egyetemeivel fennálló kapcsolataink és a tudományos együttműködés megerősítésére is.


Pályázati felhívás Erasmus+ tanulmányi mobilitásra és szakmai gyakorlatra

    • Erasmus

Pályázati felhívás

Erasmus+ tanulmányi mobilitásra és szakmai gyakorlatra (Európán belüli és kívüli mobilitásra) 2017/2018

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rektora pályázatot hirdet hallgatói tanulmányi mobilitásra és szakmai gyakorlatra a 2017/2018-es tanév II. félévére az Egyetem hallgatói számára.

A pályázati időszak

az Államtudományi és Közigazgatási Kar és a  Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola hallgatói számára:

2017. szeptember 26. – október 15. 23:00

A teljes pályázati kiírás megtalálható a honlapon:

http://uni-nke.hu/nemzetkozi-kapcsolatok/erasmus/palyazati_felhivas_hallgatok

Erasmus+ Információs Nap:

2017.09.29. 10:00

O - 316


Angol munkanyelvű, exkluzív vezetőképzések az NKE-n

    •  dsc8119 2
    •  dsc8101 2
  • Előző
  • Következő

„Adaptive leadership in rapidly changing public administration” címen indított vezetőképzési programsorozatot a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. A Probono rendszerben elérhető új, angol munkanyelvű közszolgálati továbbképzési program tovább bővíti az egyetem széleskörű továbbképzési palettáját. A félév során közel 120 állami- és közigazgatási vezető kompetenciafejlesztésére kerül sor Brian Cawley és Mary O'Rafferty nemzetközi közigazgatási vezetőképzési szakemberek bevonásával.

Ahhoz, hogy a közigazgatási vezetők helyt tudjanak állni napjaink kihívásokkal teli közszolgálati munkakörnyezetében, a szaktudáson kívül kiemelkedő vezetői készségekkel kell rendelkezniük. A vezetők csak a megfelelő szintű önismeret és stratégiai vezetői készségek birtokában képesek az elvártaknak megfelelően hatékony, innovatív módon kezelni a folyamatos kihívásokat. A program célja a magyar közszolgálati vezetési kultúra fejlesztése, a vezetői tudatosság, attitűd és eszköztár gazdagítása a nemzetközi vezetéstudományi stratégiák integrálásával.

Az egyéni fejlesztési igényekre koncentráló időalap-kímélő kiscsoportos tréning a személyes és a közigazgatási szervezeti kihívások megoldásában segíti a résztvevőket. Új vezetési technikák elsajátítása és a személyes vezetési stílus fejlesztése mellett a program lehetőséget kínál a vezetői kapcsolati háló építésére, erősítve a közigazgatási szervek közötti együttműködést.

A képzés egy komplex és egyedülálló, három fő részre tagolt program. A kurzus előkészítő szakaszában tutorált e-learning támogatás során a résztvevők előre megfogalmazzák saját vezetési kihívásaikat. A kihívások kezelésével a jelenléti tréningnapok során foglalkoznak a trénerek. A program egy hathetes után követési szakasszal zárul, amely a személyes változások elmélyítését, a tanultak hosszú távú beépülését vizsgálja.

A nagyszámú érdeklődésre való tekintettel a programsorozat 2018-ban is folytatódni fog az Nemzeti Közszolgálati Egyetem  Ludovika Campusán.

A képzés a KÖFOP-2.1.1-VEKOP-15-2016-00001 "A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatás technológiai fejlesztése" kiemelt projekt keretében valósul meg.


Szöveg: Paksi-Petró Csilla, Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: vezetőképzés, 2017

Díjazták az NKE szakirányú továbbképzését

    • fokep
    •  dsc0456 2
    •  dsc0463 2
    •  dsc0506 2
    •  dsc0513 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem által szervezett elektronikus információbiztonsági vezető szakirányú továbbképzés nyerte el idén az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) Kiemelkedő Teljesítmény díját, ezzel kiérdemelve a hazai kiberbiztonsági szakma legrangosabb elismerését. A rendezvényen vehette át az „Év Információbiztonsági diplomamunkája” díját Beláz Annamária, az intézmény hallgatója is.

A 2005 óta minden évben megrendezett konferencián az információbiztonsággal foglalkozó szakemberek, cégek, intézmények vesznek részt, hogy megosszák egymással gondolataikat, legújabb kutatásaik, fejlesztéseik eredményeit. Idén a mesterséges intelligencia és a kiberbiztonság volt a fő téma. A rendezvény zárásaként elismerések átadására került sor, amelyből kettőt az NKE egyetemi polgárai vehettek át. Beláz Annamária, az intézmény hallgatója az „Év Információbiztonsági diplomamunkája” díjat, míg az NKE az ITBN Kiemelkedő Teljesítmény díját érdemelte ki. Utóbbit Kőnig Balázs, a Kiberbiztonsági Akadémia titkára, valamint Som Zoltán és Bányász Péter oktatók vehették át a szervezőktől. Kőnig Balázs az elismerést megköszönve elmondta, hogy az egyetemen négy éve indult képzést mindig is nagy érdeklődés övezte, szinte mindig „telt házzal” üzemel. Som Zoltán szólt arról, hogy mintegy 20 oktató és idén már 70 hallgató vesz részt a képzésben, ami jelentős előrelépés az előző évekhez képest. Egyre szélesebb nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkeznek, így legutóbb egy nagy külföldi kiberversenyen is indítottak csapatot. „A képzés jövője biztosítottnak látszik, hiszen egyre nagyobb az igény rá az állami és a piaci szereplőktől egyaránt”- tette hozzá Som Zoltán. A rendezvényen elhangzott, hogy a továbbképzés programfelelőse, a Kiberbiztonsági Akadémia programigazgatója jelenleg is a nemzetközi kapcsolatokat építi Szingapúrban.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Élet diplomataként

    • 4444444
    • 22222
    • 33333
  • Előző
  • Következő

„Az idegen nyelv ismerete önmagában nem elég a külügyi pályához, kell hozzá szakmai rátermettség és talpraesettség is”- mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadásában Robák Ferenc nyugalmazott nagykövet. Az NKE mentor –oktatója a Magyary Zoltán Szakkollégium meghívására beszélt a diplomata élet kihívásairól és protokollosként szerzett tapasztalatairól is. 

Robák Ferenc volt algériai konzul, tunéziai és brüsszeli nagykövet és az Európa Tanács melletti állandó magyar képviselet vezetője is. Hazai évei alatt a Külügyminisztérium Protokoll Főosztályát irányította, több kormányzati cikluson keresztül. A magyar EU-elnökség idején operatív ügyekért felelős kormánybiztosként tevékenykedett. A volt nagykövet jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem mentor - oktatója. „Már kisiskolásként is érdekelt a történelem, és később egyre inkább figyelemmel követtem a világpolitikai folyamatokat. Nem is volt kérdés számomra, hogy milyen pályát választok, így az akkori Közgázra jelentkeztem, mivel csak ott volt nemzetközi kapcsolatok képzés”- szólt pályakezdéséről Robák Ferenc, aki a diploma megszerzését követően a Külügyminisztériumba került és ott is dolgozott nyugdíjba vonulásáig. Elmesélte, hogy a rendszerváltást megelőző években a szovjet főosztályon dolgozott, a magyar-szovjet baráti kapcsolatok ápolása volt a feladata. Az orosz mellett francia nyelvet is tanult, így ráesett a választás, amikor Algériába kerestek konzult. „Ez egy nagyon jó iskola volt, hiszen megtanulhattam a diplomáciai mesterség csínját-bínját. Volt, amikor a gazdasági felelőst, vagy a titkárnőt helyettesítettem, de az is előfordult, hogy a gépkocsivezető balesetet szenvedett és nekem kellett elvinni a nagykövetet az ottani honvédelmi minisztériumba”- emlékezik Robák Ferenc.

Diplomáciai értelemben a párizsi évek voltak számára a legmeghatározóbbak, hiszen a rendszerváltás idején tanácsosként részt tudott venni abban a folyamatban, amelynek során a kontinentális hatalom a történelmi kitérők után újra felfedezte Magyarországot. Brüsszelben, nagykövetként pedig már mint egy új EU-tagország képviselője kereste az új kihívásokat. Aztán a kiküldetésből hazaérkezve több éven és kormányzati cikluson át vezette a Külügyminisztérium protokoll főosztályát. „Engem a pártpolitika sohasem érdekelt, én csak jó külügyes szerettem volna lenni. Így aztán Martonyi János és Kovács László is számított a munkámra, mint ahogy Orbán Viktorral, Gyurcsány Ferenccel és Bajnai Gordonnal is személyes kapcsolatot ápoltam protokollosként” – teszi hozzá Robák Ferenc. Szerinte ennek a szakmai területnek minden mozzanatában a magyar érdekeket kell szolgálnia és nem annyira fontosak a külsőségek, mint azt sokan gondolják. A volt diplomata szólt arról is, hogy nagyon nehéz a külügyi szolgálatot és a magánéleti kérdéseket jól összehangolni, szerencsére ezt az ő házassága nem sínylette meg, sőt a gyermekei például kifejezetten jól jártak, hiszen több nyelvet is nagyon jól megtanultak. Robák Ferenc szerint, amíg korábban a külügyi tevékenység privilegizált munka volt, addig mára csökkent a presztízse. Ettől függetlenül bátran ajánlja azokat a képzéseket, amelyek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervez, hiszen a diplomácia egy nagyon érdekes és izgalmas szakma.

További részletek a Bonum Publicum novemberi számában olvashatóak.

 Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Magyary Zoltán Szakkollégium

Megosztás a Facebook-on


Nem lett volna kiegyezés az 1848-as törvények nélkül

    • Ludovika Egyetem Máthé Gábor
    • Ludovika Egyetem

„A monarchia nemcsak az utolsó régi archaikus birodalom volt, de egyben az első multinacionális többetnikumú állam is” - mondta Máthé Gábor a „Gondolatok az Osztrák-Magyar Monarchia 150 éves jubileumán” címmel tartott előadásán a Ludovika Szabadegyetemen.

Dr. Máthé Gábor prof. emeritus jogtörténész, az állam- és jogtudományok habilitált doktora, egyetemi tanár, akit 2012-ben a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével tüntettek ki. Az elmúlt fél évszázadban az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Károli Gáspár Református Főiskola Állam- és Jogtudományi Karán, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának jogelőd intézményein oktatott és töltött be egyetemi tisztségeket. Közéleti tevékenységként tagja a Magyar Akkreditációs Bizottság Felülvizsgálati Bizottságának és a Felsőoktatási Tudományos Tanácsnak; elnöki szerepet tölt be az Országos Tudományos Diákköri Tanács Állam- és Jogtudományi Bizottságában, a Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlésének tagja és doktorképviselője, valamint az MTA Közigazgatás-tudományi Bizottságának titkára. Főbb kutatási területe a magyar alkotmány- és közigazgatás intézményrendszerének fejlődéstörténete, a közigazgatás és az igazságszolgáltatás határterületű problematikája, a közigazgatási büntetőjog elmélete. E témakörökben több száz publikációja jelent meg, köztük idegen nyelvű monográfiák és tanulmánykötetek.

Máthé Gábor a kiegyezés közjogi dogmatikája kapcsán megemlékezett az első béketeremtő biztonsági megállapodást jelentő Szent Szövetségről, amelyet I. Sándor orosz cár, Frigyes Vilmos porosz király és Ferenc osztrák császár és magyar király hozott létre 1815-ben. Ekkor Magyarország a birodalom részeként benne volt ebben a megállapodásban, amely 100 évig garantálta Európa fejlődését, az ipari forradalommal való megbirkózását és a jogállami intézményrendszer létrehozásának lehetőségét. A területrendezési és együttműködési elv a Szent Szövetség Európájában a legitimitás, az államok szövetségének egyensúlya és a felelősség volt. A szövetség első száz éve csodálatos fejlődést eredményezett, amely 1914-ben, a nagy háborúval és Trianonnal ért véget.

A XIX. században meghatározó szerepe volt a jogállamnak. Az állampolgárok védelmét célozta a hatalommegosztáson nyugvó intézményrendszer: a három hatalmi ág, a törvényhozó, a végrehajtó és az igazságszolgáltató felosztása, valamint 1896-tól a közigazgatási bíráskodás megteremtése is.

A XIX. század különös volt a reformkorral, a reformokkal és a politikai mozgalmakkal, amelyek 1848-ra sajátos polgári átalakulást realizáló törvényeket eredményeztek. A magyar polgári alkotmányosság első megnyilvánulásaként az 1848-as 31. törvény és a 11. erdélyi törvény nélkül nem lett volna kiegyezés, amely nem csak a négyszáz éves Habsburg-magyar együttműködés nyomán jött létre. Az érintette a Habsburg Birodalomban lévő tizenhét örökös tartományt és a Magyar Koronához tartozó országokat: Horvát-Szlavónországot, Dalmáciát, Erdélyt, Fiumet és Bosznia-Hercegovinát.

Az 1849-es olmützi alkotmány szerint minden ügy birodalmi, a hatáskör az összállamé, így megvalósult a kompetenciában való döntéshozatal, megszűntetve a tartományi hatalmat és a képviseleti tartománygyűlést. Ezt az 1852-es császári pátens hatályon kívül helyezte, életre hívva a neoabszolutizmus rendszerét. Az 1860-as császári oklevél a belső államot szabályozta, az osztrák örökös tartományok közé sorolva Magyarországot is, amit a magyarok nem fogadtak el és végül nem is lett sikeres országunknak a német összállamba való beépítése. Ebben az időszakban rengeteg közjogi ellenállás húzódott az alkotmányozás hátterében. „A kor zseniális politikai nemzedéke, Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc mind a magyar polgári átalakulásért munkálkodott, bár kezdetben ellentétes utakon, végül félretették az ellenérdeket a közérdek eléréséért”- emelte ki az előadó.

Az alkotmányfejlődési vázlatból megállapítható, hogy az 1848. áprilisi alkotmányos törvények tették lehetővé a szuverenitás kinyilvánítását azzal, hogy az összmonarchia perszonálunióvá alakítható” - mondta a professor emeritus. Megjelent a magyar jogalkotási - polgári átalakulás eredménye szemben az osztrák kísérletekkel bizonyítva, hogy lehet szuverén is Magyarország. Ausztria és Magyarország kiegyezésével létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia, melyben a császár a magyar tartományi hatalom határkörét birodalmi szintre emelte. A Szent Korona országai és az osztrák örökös tartományok elkülönültek egymástól, Magyarország és Ausztria mégis egyenlő volt, jelen voltak a közös ügyek: a hadügy, a külügy és az ezek fedezéséhez szükséges pénzügy; közös szervek létrehozásával biztosították az összmonarchia egységét.

A Monarchia eredményei közé sorolta Máthé Gábor, hogy 1910-re Ausztria 1 főre jutó GDP-je 3290 nemzetközi dollár, Magyarországon kétezer. A franciák ezt 1869-ben érték el, a belgák 1854-ben. A magyar gazdaságban 1913-ra az 1 főre jutó GDP két és félszeresre növekedett a kiinduláshoz képest. Magyarországon 1870-ben az 1 főre jutó GDP az osztrák GDP 60%-a; ez az érték 1910-re 77%-ra nő. Ezek alapján érzékelhető, hogy folyamatos eredmények voltak a Birodalomban. Nyugat-Európához 1913-ban álltunk a legközelebb. A dualizmus korának gazdasági fejlődése kapcsán ki kell emelni Széll Kálmán pénzügyminiszter tevékenységét. A magyar gazdaságot az agrárszektor határozta meg, mert 44,6%-át adta a gazdasági teljesítménynek. 1914-re a nemzeti jövedelem 1/3-át adta az ipar. Az ipari forradalom velejárója volt a vasútépítés; 1873-ra a vasúthálózat háromszorosára nőtt, 1900-ig 17 000 km épült, 1880-ra megalakult a MÁV és 1890-re az összes vasútvonal állami tulajdonba került.

A Monarchiát végezetül így értékelte az előadó: „A monarchia nemcsak az utolsó régi archaikus birodalom volt, de egyben az első multinacionális többetnikumú állam is. Poroszországgal összehasonlítva kényelmesen impotens, a cárokhoz képest emberséges és toleráns, és végső soron nem olyan rossz kombináció ez a saját nemzetek utáni, de a nacionalizmus által még mindig marcangolt korunkban is - egy érdekfeszítő modell.”

A Ludovika Szabadegyetem következő előadása 2017. szeptember 19-én lesz: Dr. Forgács Balázs százados a gerillaelméletekről tart előadást. 

Regisztráció: http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration

További információ az előadásokról: http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/ludovika-szabadegyetem/ludovika-szabadegyetem-2017-2018-i_-szemeszter


Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes


Újra a Tudomány Kapujában

    • plakatverseny
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Doktorandusz Önkormányzata az Egyetem Szakkollégiumival, az MHTT Kápolnai Pauer István Ifjúsági Klubjával, a Doktoranduszok Országos Szövetségének Hadtudományi, Közigazgatás-tudományi és Matematikai és Informatikai Osztályaival együttműködésben idén is megrendezi a hagyományossá vált Tudomány Kapujában Poszterversenyt és Kiállítást, amelynek egyik szekciója az Európai Kiberbiztonsági Hónap rendezvénysorozat részét képezi.A verseny lehetőséget kínál a tudományos pálya iránt érdeklődők számára kutatásaik és eredményeik bemutatására. A poszterek korlátozott számban kiállításra kerülnek, amelyek közül a szakmai zsűri által a legmagasabb pontszámmal értékelt alap- és mesterképzésben résztvevő poszterek készítői lehetőséget nyernek, hogy a „Haza szolgálatában” interdiszciplináris doktorandusz konferencián ismertessék a poszterükön összefoglalt kutatásaikat, eredményeiket.
 
További információk a csatolt dokumentumokban találhatóak:
 
Megosztás a Facebook-on


Az új tanév újabb mérföldkő az NKE életében

    • Tanévnyitó
    • Tanévnyitó

Mintegy hétezer hallgató kezdte meg a tanévet a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, amely állami vezetők jelenlétében tartotta meg tanévnyitó ünnepségét a mostanra elkészült új Oktatási Épületben. A több mint kétezer elsőéves hallgató többsége is már 21. századi környezetben végezheti tanulmányait az intézményben.

Az igazságügyi miniszter, az Alkotmánybíróság elnöke, a legfőbb ügyész, valamint számos más állami és kormányzati vezető, így például a tábornoki kar képviselői is jelen voltak az idei tanévet megnyitó ünnepségen, amelyet már az impozáns kivitelű oktatási épület nagyelőadójában tartottak meg. „A köz szolgálatára csak egyéni akarással, elmélyült belső munkával, önállóan lehet felkészülni. Az egyetem ehhez a környezetet teremti meg és tartja fenn. Külön öröm számunkra, hogy ez a fizikai és szellemi környezet egyre csak fejlődik”- mondta köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora Kossuth szavait is idézve nagyszerű pillanatnak nevezte a tanévnyitó ünnepéget, amelyen először köszönthette az elsőévesek között a 70 év után újrainduló államtudományi doktori képzés hallgatóit. „Új otthonunk lett és ez a nap ünnep mindannyiunk számára. Köszönettel tartozunk a többi között a parlamentnek, a kormánynak, a miniszterelnöknek, a kormánybiztosnak és a Fenntartói Testületnek is”- fogalmazott a rektor, aki külön kiemelte Horváth József egyetemi főtitkár munkáját, aki már hatodik éve vezetője az intézmény részéről a Ludovika Campus beruházási programnak. Patyi András szerint azonban nemcsak fizikailag újult meg az egyetem az elmúlt években, hiszen például két újabb karral is bővült az intézmény, amelyben egy évvel ezelőtt indult el a Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program két kiemelt projektje is. „Az egyetem sokarcú intézmény, ahol mindennek megvan a szépsége és a nehézsége. A kormány segítségével 21. századi körülményeket teremtünk a képzésekhez” – tette hozzá a rektor, aki elmondta, hogy megkezdődött az intézményben a digitális korszakra való átállás is. Az elsőéves hallgatókhoz fordulva hangsúlyozta, hogy méltónak kell lenniük a történelmi hagyományokhoz, tisztelniük kell a törvényeket és az alkotmányt és szolgálniuk kell a hazát. „De mindenekelőtt legyenek boldog emberek! Isten éltesse mindnyájunkat, Isten éltesse a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet az új tanévben is. Legyen számunkra az egyetem üdve a legfőbb törvény / Salus Universitatis Suprema Lex Esto!”- fogalmazott Patyi András.

Trócsányi László igazságügyi miniszter beszédében kiemelte, hogy az egyetem alapítása óta a kormány mindent megtett, hogy jó körülmények között, magas minőségű oktatás folyjon az intézményben. Szerinte az NKE szellemi műhely is egyben, amelynek oktatói és hallgatói révén évről évre erősebb szellemi kisugárzása van. „Kamatoztatni örökségünkből a jót és nyitottnak lenni a világra és a jövőre” - fogalmazta meg a következő időszakra vonatkozó tanácsát az igazságügyi tárca vezetője, aki szerint az egyetemen olyan stratégiai ágazatokra koncentrálódnak a képzések, amelyekre az államnak nagy hangsúlyt kell fektetnie a jövőben is. Szerinte a hivatás nemcsak nagy felelősséggel jár, de megbecsülést és érvényesülési lehetőséget is kell, hogy jelentsen a közszolgálatban dolgozók számára. „Ezért is indította el a kormány a hivatásrendek számára az életpályamodell programot”- tette hozzá Trócsányi László. A miniszter úgy véli, hogy a közszolgálatban folyamatosan jelentkeznek az újabb kihívások, így alkalmazkodni kell az új körülményekhez, de az állandó erkölcsi és szellemi alapértékeket meg kell tartani. „A közjó létezik és az államnak az elsőrendű feladata ennek védelme. Az új kihívások leküzdéséhez azonban nélkülözhetetlen az állam fokozottabb szerepvállalása”- tette hozzá a tárcavezető.  Trócsányi László szólt arról is, hogy a közbiztonság mellett legalább olyan fontos egy állam életében a jogbiztonság, valamint a környezeti biztonság is. „A Víztudományi Kar létrehozása azt jelenti, hogy az NKE a 21. században él”- fogalmazott. A miniszter kiemelten fontosnak tartja az államtudományok magas szintű ismeretét a köz érdekében dolgozók számára, ezért is támogatja az államtudományok oktatásának bővítését az intézményben. „A saját és az ország jövője is az Önök kezében van”- fordult az elsőéves hallgatókhoz Trócsányi László, aki szerint a mai világban bátorság is kell ahhoz, hogy valaki egy közösség, egy nemzet szolgálatának szentelje életét.

A tanévnyitó ünnepségen sor került az elsőévesek fogadalomtételére, majd a hallgatók képviselői a fogadalom általuk aláírt példányát átadták az igazságügyi miniszternek. A rendezvényen a karok képviselői - a hagyományokhoz híven - emlékszalagot kötöttek a kari és az egyetemi zászlókra.

A tanévnyitót követő fogadáson Molnár Zoltán államtitkár beszédében mérföldkőnek nevezte az idei tanévnyitót, amelyet először rendeztek immáron öt kar részvételével az új Oktatási Épületben. A Fenntartói Testület ügyvivője szerint az egyetem fejlődése nem egy spontán folyamat, hiszen az az intézményfejlesztési tervnek megfelelően zajlik. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az NKE az együttműködés egyeteme. Ennek jó példája a kormány és az intézmény együttműködésének gyümölcse, a Ludovika Campus fejlesztése.


Patyi András rektor beszéde teljes terjedelmében itt olvasható.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Cimkék: 2017

Sikerrel zárult a nyári egyetem

    • p1120200
    • img 20170826 092819
    • img 20170826 094123
    • img 20170826 105944
    • img 20170826 115122
    • p1120036
    • p1120123
    • p1120133
    • p1120145
    • p1120204
  • Előző
  • Következő

Sikerrel zárult 2017. augusztus 27-én az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kara által, a bochumi Ruhr-Universitättel közösen szervezett nyári egyetem. A hét során a hallgatók az előadások alkalmával, bepillantást nyertek az állammal és kormányzással kapcsolatos legfontosabb kérdésekbe, megismerték az európai, a magyar, illetve az amerikai államiság fejlődésének legfontosabb történeti eseményeit, valamint gyakorlati példákon keresztül az egyes állami szervek működési mechanizmusait. Lévén, hogy a nyári egyetemnek idén az NKE adott otthont, az előadásokhoz kapcsolódó off-programok a magyar alkotmánytörténethez kapcsolódtak. Ezek során a hallgatók megtekintették a magyar államiság legfontosabb szimbólumaiként is számon tartott Országházat és a magyar szent koronát, a város szépségeit pedig történeti kontextusba helyezett séta során ismerhették meg. Pénteken az Esterházy Privatstiftung meghívására, a nyári egyetem Fraknóba és Kismartonba látogatott, ahol a rendi abszolutista monarchia korszakához kötődve, a hallgatók részletesen megismerték a magyar főnemesség reprezentációs tevékenységét a rendi állam időszakában, megtekintették a 17. századi koronázásoknál használt országzászlókat, továbbá a török elleni háború relikviáiként, a korszakból fennmaradt fegyvergyűjteményt, a korabeli magyar viseletet és életmódot. A nyári egyetem utolsó napján, kamatoztatva az elsajátított tudást, csoportmunka keretében, vizsgafeladatként, megadott paraméterek alapján, képzeletbeli államokat hoztak létre, modernizáltak és szerveztek át, különös tekintettel a végrehajtó hatalmi ág és a közigazgatás felépítésére.

A nagy sikerre való tekintettel bízunk benne, hogy a program jövőre is folytatódni fog. 

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: nyári egyetem, 2017